Csak meló+meló+meló+meló+meló.Dolgozni megyek vidékre.

Előzmény

Válasz

Köszi! Hiányozni fogsz biztosan. Érezd jól magad!

Előzmény

Válasz

Kedves Éva!

Megcsinálom,de most egy hétig nem leszek itthon.Net közelben sem valószínű,így ha visszajövök pótolom az olvasnivalót.Addig is gondolkozom a témán,címen.

Válasz

Nem rossz ötlet... Mondjuk, az érdekes híreknek, jó a Cikkek rovat is, de... Ki kéne találni, mi legyen az új fórum témaja... Te is indíthatod ám!!!

Javaslatok, gondolatébresztőnek:
Érdekességek, innen-onnan
Egészség
Tudomány
Kutatási eredmények

No? Mi legyen? Szerintem, csináld meg!

Előzmény

Válasz

Szuper! Köszi, mindkettőt!

Előzmény

Válasz

Szia Évi!
Bár ide tetem a cikkeket,de szerintem lehetne nyitni egy új fórumtémát ahová mindenféle érdekes híreket,kutatási eredményeket vagy akár egyéni szándékos megfigyelések eredményeit lehet közzétenni.

Válasz

És a másik:
A kalcium a hatodik alapíz?

Elképzelhető, hogy ismét új elem kerül az alapízek listájára: egy amerikai kutatócsoport nemrég a hatodik alapvető ízféleség érzékelőrendszerének felfedezéséről adott hírt.
A köztudatban egyelőre négy alap- (azaz egymástól egyértelműen elkülöníthető, az ízlelőapparátus más-más részein érzékelt) íz szerepel - az édes, a sós, a keserű és a savanyú -, a tudomány viszont már eddig is ötöt ismert, mióta néhány éve felfedezték az umamit, azaz tudományos nevén a nátrium-glutamátot.

A természetes formában például a paradicsomban és a parmezán sajtban, mesterséges adalékként viszont újabban a pizzafeltétektől a húskészítményekig számtalan ételben előforduló "ízfokozó" azért kerülhetett fel az alapízek szűk és zártnak tűnő listájára, mert megtalálták az érzékeléséért felelős receptort is. Most ugyanez a helyzet a hatodik alapíznek kikiáltott "valamivel" - a rejtélyesnek korántsem nevezhető ízanyag, amely a nem igazán közkedvelt zöldségek, például a kelbimbó és a spenót kesernyés ízéért felelős, a csontok építőköveként ismert kalcium.

Az egerek utálják a spenótot

A nem mindennapi felfedezésről az Amerikai Kémiai Társaság legutóbbi ülésén esett szó. Michael Tordoff (a philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatója) és munkatársai abból a feltételezésből indultak ki, hogy az említett zöldségfélék iránti közutálatnak alighanem biológiai alapja is van. Mivel az érintett növények igen gazdagok kalciumban, kézenfekvő volt, hogy először ebbe az irányba induljon el a kutatás - azt kellett kideríteni, hogy képesek vagyunk-e a kalciumíz önálló érzékelésére.

Egérkísérletek során a rágcsálók választhattak, hogy sima vizet vagy kalciumban gazdag folyadékot isznak-e. A többség kóstolás után a vizet választotta, ami nemcsak azt jelzi, hogy a spenót valószínűleg egérkörökben sem lehet túl népszerű, hanem azt is, hogy az egerek el tudták különíteni a kalcium ízét. Akadt azonban egy egértörzs, amelynek tagjai konzekvensen a kalciumos oldatra szavaztak, és az állatok szervezetében sikerült is megtalálni azt a génmódosulást, amely a kalciumkedvelésért felelős.

Mutáns egérnek édes a kelbimbó

A további kutatások tisztázták, hogy a kalciumérzékelésért felelős (korábban a belekben és a vesében azonosított) receptor a nyelvben is jelen van. Emellett arra is fényt derítettek - de ez már csak egy mellékszál -, hogy a mutáns egerek velünk (és fajtársaik többségével) ellentétben valószínűleg édesnek érzik a kalciumot.

A megfelelő gének az emberekben is megvannak, azt viszont még nem tudni, hogy az emberi faj is rendelkezik-e ugyanezzel az ízérzékelő rendszerrel. Ha igen, akkor megkezdődhet a "nem kalciumízű" zöldségek fejlesztése.

Válasz

Itt az egyik cikk:
Glutaminsav és glutamát sók (E620 - E625)
(Glutamic acid and glutamates)

Glutaminsav A glutaminsav a fehérjék egyik természetes és alapvetően fontos építőkockája, mindenütt ott van az élővilágban. Az állatvilágban azonkívül nélkülözhetetlen a központi idegrendszer működéséhez is, ún. mediátor anyag, vagyis részt vesz az idegingerületek átvitelében egyik idegsejtről a másikra. Ha a táplálékból hiányzik a glutaminsav, a szervezet akár a saját egyéb anyagai rovására is megszintetizálja (nem esszenciális aminosav).

A glutamin sav igen régen ismert: minden fehérje, de különösen a gabonamagvak fehérjéje kötött állapotban sokat tartalmaz belőle. Erjedés, hosszas főzés, hidrolízis során részben vagy egészen felszabadulhat. Tiszta állapotban a XIX. században állították elő (Ritthausen, 1866) a búzamag fehérjéjének, a gluténnak (magyarul sikérnek) a hidrolizátumából, a neve is innen származik. Szabad állapotban is megtalálható kis mennyiségben például a babban, paradicsomban és nagyobb mennyiségben (~1%) a rokfort és parmezán típusú sajtokban. Érdekes, hogy az anyatej szabad glutaminsav tartalma kb. tízszerese a tehéntejének.

vegetaAz élelmiszereknél a glutaminsavat illetve többnyire nátrium sóját (MSG, monosodium glutamate, nátrium-glutamát) ízfokozó anyagnak használják, fűszerkeverékekben (vegeta és hasonlók), leveskockákban és húskészítményekben, s a fentebb elmondottaknak meg­felelően egyáltalán nem ártalmas anyag. Az ázsia konyhákban évszázadok óta használt és a nyugati világban az utóbbi évtizedekben elterjedt szójaszósz, halszósz, osztrigaszósz, és a lengyeleknél, szlovákoknál szintén réges-régi és gabonalisztból készült levesízesítők mindegyike a megfelelő erjesztett, hidrolizált fehérjéből készül. E szószok ízhatásának pedig lényeges komponense a képződött nátrium-glutamát. Pontosan ezek ízhatásának az elemzésével fedezték fel a nátrium-glutamát ízesítő hatását még a 20. század elején Japánban, mint az egyik alapíz, az umami (" finom húsíz") komponensét.

Előzmény

Válasz

Nem vagyok igazán otthon a témában, mint alig-hús fogyasztó, de, gondolom, a hús-hús, bárminek ki lehet próbálni... Valószínű, külföldi receptek közt több kecskéset találni. Aki perfekt, annak tán érdemes lenne a googleban pár kulcsszóval utána keresni.

Előzmény

Válasz

HÚÚ! Ez igen érdekes! Ha megvannak a cikkek, nem lenne kedved, esetleg, feltenni, ide a klubba is? Nem pont kecske, de nem is áll távol a témánktól!

Bár, azért, akárhogyan is nézzük, a legalapvetőbb, szerintem, a sós, és az édes... A savanyú, és a keserű is létezik, persze, de kevésbé használt, kedvelt... naná...;o)

Előzmény

Válasz