megalakulás és a tevékenység

A Juh Terméktanács 1992. február 20.-án alakult meg, szervezetét az Agrárpiaci

Rendtartási Törvény, valamint e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 11/1993./ III.24./FM

rendelet szellemében alakította ki.

A szervezet a tagjain keresztül a juh és kecske ágazatban érdekelt termelőket,

forgalmazókat és feldolgozókat fogta és fogja össze jelenleg is. A megalakulást követő

időszakban mintegy 8.800 termelő mellett növekvő számú élő bárány és juh felvásárló és

forgalmazó, két juh vágóhíd, növekvő számú gyapjú felvásárló és forgalmazó, valamint a

kezdetekkor alig öt juhtej feldolgozó tartozott a Juh Terméktanács égisze alá, és ezzel az

ágazat mintegy 95%-át fogta össze. Mára az ágazat szereplőinek száma jelentősen visszaesett,

de a Juh Terméktanács manapság is összefogja a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók

döntő hányadát.

A Juh Terméktanács a juh és kecskeszektor ágazati érdekérvényesítő és integráló szerve,

amely a megalakulástól igyekezett megvalósítani a kiskérődző ágazatok szereplőinek

érdekharmonizációját. Piacszervező és integráló tevékenységét szervezetileg a tagok által

választott küldötteken, választott elnökségen és elnökön keresztül végzi a Küldött Közgyűlés

által jóváhagyott Alapszabály szellemében és előírásai szerint. A küldöttek által választott

elnökségben arányosan kaptak helyet a termelők (51%) és a felvásárlók, feldolgozók és

termékforgalmazók (49%). Az ágazatban.

Alap feladatai közé tartozott és tartozik a termékpályák megfelelő stratégiáinak

elkészítése, az ágazati marketing program kidolgozása és koordinálása. A Juh Terméktanács a

megalakulását követő időszakban a juhtermék piacok liberalizálásáig alapvető szabályozási

feladatott látott el a kontingens, illetve kvóta elosztásban és a felhasználás ellenőrzésében. Ez

a tevékenység kiterjedt az egyeztetett minimál, illetve irányár meghatározására és a

betartásának ellenőrzésére is. A piaci folyamatok bizonytalansági tényezőinek kezelése

céljából intervenciós alapot is hozott létre és működtetett az EU csatlakozást megelőző

mintegy öt évben, amely a taggá válással megszűnt.

Az utóbbi évek folyamatainak következményeként az érdekképviseleti munka vált

meghatározóvá, mert a piacszervezési és koordinációs tevékenység kénytelen gyengülésen

ment keresztül. Ennek folyománya az is, hogy a kötelező adatjelentés megszűnése miatt a

előállított és forgalmazott termékek létszámában és súlyban kifejezett mennyiségében

előálltak bizonyos pontatlanságok, amelyek javítását igyekszik elérni a Juh Terméktanács.

Az EU taggá válást követően a Juh Terméktanács évente vesz részt a különböző

kiállításokon és rendezvényeken, hogy a mindennapi fogyasztók ismeretéből hiányzó

juhtermékeket (hús és hús termékek, tejtermékek) népszerűsítse. Ez kiterjedt az EU támogatás

igénybe vételével külföldön és belföldön párhuzamosan megvalósuló juhhús promóciós

program kidolgozására is, amely a tagállami forráshányad sajnos nem valósulhatott meg. Ezen

felül folyamatos napi munka kapcsolatban áll az ágazatot felügyelő minisztériummal, és

programokat dolgoz ki az ágazat helyzetének javítása, a termelők támogatottsági helyzetének

pozitív irányban való változtatása céljából.

Az utóbbi évek legfontosabb eredményei

A Juh Terméktanács 2011. március 30.-án kezdeményezte a szerkezet átalakítási

támogatás bevezetését a juh ágazatban és dolgozta ki annak kiinduló változatát, amit közös

kísérő levéllel nyújtottak be a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségével (MJKSZ) a

Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésének. A Juh Terméktanács irányításával került sor a

kérődző szerkezet átalakítási támogatás ágazatok közötti egyeztetésére 2011-ben a támogatási

rendelet EU-ba való benyújtása előtt. A rendelet 2012-es kifizetési „döccenőinek”

egyengetésében a Juh Terméktanács kezdeményezésére a Terméktanács és az MJKSZ

közösen járt el a Vidékfejlesztési Minisztériumban és az MVH-nál.

A Juh Terméktanács kezdeményezésére 2013 áprilisában ágazati egyeztető értekezletre

került sor a Vidékfejlesztési Minisztériumban a juh és kecske ágazatot érintő folyamatok

elemzése tárgyában. Ennek folytatásaként készült el az a juh és kecske ágazati fejlesztési

stratégiai terv 2013 nyár elején, amelyet az EU 2014-2020 közötti időszakának lehetséges

ágazati hasznosítási lehetőségeit tartalmazza. A terv MJKSZ-el való egyeztetésére is sor

került, és egyes részleteit közösen nyújtották be VM vidékfejlesztési államtitkárságára.

A stratégiai fejlesztési terv kiterjed a vidékfejlesztés keretében alkalmazható támogatási

források hasznosítására (pl. háztáji juh program, falu vállalatok, regionális fejlesztések és

létszám fejlesztések, az AKG folytatására, stb.), az első osztályú minőségű juh- és kecsketej

termelése támogatásának bevezetésére (ez a Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú

Egyesület kidolgozásában kerül bele a programba), az egyed alapú támogatások

meghatározott szintjének bevezetésére (pl. 30€/anyajuh/év, illetve 20€/anyakecske/év, stb.),

állattenyésztés technológiai fejlesztésének támogatására, a termelői szervezetek és a

tenyésztői szervezetek működésének támogatására, stb. A program tartalmazza a 2014-es

átmeneti évre vonatkozó javaslatokat, benne a kérődző szerkezet átalakítási program

folytatását és a minőségi tej támogatás 2014. évi bevezetését is. Emellett kitér a piaci

folyamatok elemzésére, a lehetséges új piacok felépítésére, a termelés gazdaságosságának

javítási lehetőségeire is. /A fenti juh és kecske ágazati stratégiai program megtekinthető a

Magyar Juh- és Kecsketejgazdasági Közhasznú Egyesület honlapján tekintettel arra, hogy a

(http://mjkkhe.hu/public/JTT_juh_kecske_agazati_strategia.pdf ) Juh Terméktanács honlapja

jelenleg kidolgozás alatt áll. /

A kidolgozott és benyújtott ágazati stratégiai tervre alapozva a VM Agrárpiaci Főosztálya

keretében készül a VM juh és kecske ágazat fejlesztési stratégiája, ami pozitív fejlődés

irányába mozdíthatja el a következő évek ágazati folyamatait.

A szakmaközi szervezetté alakulás

A Juh Terméktanács a szakmaközi szervezetté való átalakulással a juh és kecske ágazatot

továbbra is egyaránt képviseli, és ezt a nevében is megjeleníti. Ennek megfelelően, a

szakmaközi szervezet teljes neve „Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet”,

rövid neve pedig továbbra is „Juh Terméktanács”. Ezt az átalakulásra való felhatalmazást

Juh Terméktanács Küldött Közgyűlése és elnökségi ülése 2011. március 14.-án egyaránt

határozattal elfogadta. Az átalakulás hivatkozási alapja a Tanács 1234/2007/EK rendelete. Az

átalakulás hazai alapját a 2012. július 9.-én elfogadott, „2012. évi CXXVIII. törvény a

szakmaközi szervezetekről és az agárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről” című törvény adta

meg.

E törvény értelmében a Juh Terméktanács elnöksége az ágazat szereplőivel és a Juh

Terméktanács tagjaival 2012-ben és 2013-ban folytatott tárgyalások és konzultációk

keretében elkészítette az átalakuláshoz szükséges dokumentumokat. A vidékfejlesztési

miniszter 63/2013. (VII. 25.) VM rendelete a szakmaközi szervezetek elismerésének és

ellenőrzésének részletes szabályairól szóló rendelet előírásainak megfelelően a Juh

Terméktanács elnöksége – a Küldött közgyűléstől kapott felhatalmazás és feladat értelmében

– elvégezte a szakmaközi szervezetként való elismeréshez szükséges dokumentumok

kiegészítését. A szakmaközi szervezeti elismerés iránti kérelmét 2013. december közepe előtt

benyújtja a Vidékfejlesztési Minisztérium-, illetőleg a minisztériumot vezető felelős miniszter

részére.

A szakmaközi szervezetté való átalakulás részeként a Juh Terméktanács kidolgozta az

ágazat termékeit érintő részletes marketing tervét, amelyet a Küldött Közgyűlés 2013. 05. 31.-

én 2013. január elsejéig visszamenőleges hatállyal elfogadott. A Küldött Közgyűlés az

elnökség javaslatára marketing alapot hozott létre az elfogadott marketing program alapján.

A kiskérődző ágazat (így juh és kecske) különböző termékeket állít elő és visz piacra,

emellett jelentős szerepet játszik a környezet fenn- és megtartásában. Ennek megfelelően

olyan marketing program kidolgozására került sor, amely magába foglalja az alap termékeket,

nevezetesen: hús és vágóállat, gyapjú és szőr, tej és tejtermék, gerezna és bőr, trágya és

környezet védelem kérdéseit.

A Küldött Közgyűlés által határozattal elfogadott marketing alap az egyes termékek

forgalmazási értékeire épül. A Juh Terméktanács és az ágazat szereplői által létrehozott

marketing alapba gyűjtött marketing hozzájárulások képezik az alapját a tagállami nemzeti

forrásból és az EU közösségi forrásból pályázat útján megszerezhető támogatások

elnyerésének. Ez utóbbi támogatás nagysága elérheti és adott esetben meg is haladhatja a

marketing hozzájárulások összegét. Ennek megfelelően a marketing munkára fordítható forrás

nagysága a befizetett marketing hozzájárulások kétszeresét is elérheti, meg is haladhatja.

A három fő termék (hús, gyapjú és tej) marketing folyamatainak elemzésére és a

szükséges döntések előkészítésére a Juh Terméktanács 3-3 fős marketing munkacsoportot hoz

létre. E munkacsoportok által készített döntés előkészítő javaslatokat a Juh Terméktanács

elnöksége tárgyalja meg, és hozza meg a szükséges határozatokat.

Mindezeken túl, ez a munka kiterjed a piaci elemzéseken felül az ajánlott árak

jogszabályban biztosított jog alapján való kidolgozására és meghirdetésére, a javasolt, piaci

igényekhez alkalmazkodó tenyésztési és termék előállítási programok kidolgozására és

meghirdetésére, új piacok felderítésére, és azokon való reklám, marketing és promóciós

munkák végzésére, az előállított termékek minőség szerinti minősítésére, stb.

Csak példaként említjük meg, hogy a Juh Terméktanács, a Debreceni Egyetem és a

RÓNA-JUH Klaszter együttműködésének eredményeként indult meg a francia bárányexport

2012 év végén, és várhatóan intenzíven növekszik 2014-től. Ennek keretében olyan bárányhús

fejlesztési program kidolgozására is sor került, amelyben Magyarország mellett Románia és

Franciaország vesz részt (és aminek Bulgária és Szlovénia is részese kíván lenni), és

amelynek teljes végrehajtására EU fejlesztési források igénybe vételére is sor kerülhet 2014-

től. /Az EU-nak benyújtott előzetes anyagok kedvező fogadtatásban részesültek./