Kedves Éva!
Tisztelem és becsülöm a lelkesedését. de azért van amiben nem teljesen értek eggyet a kecsketartásban és tenyésztésben szerzett tapasztalataim alapján.Nállam is családtag a kecske de talán még többis.Én fejés után fenhangon megszoktam köszönni a kecskének a tejet és beszélgetek velük a szoszédok egyszer kihalgattak mosolyogtak rajtam. én is 2 kecskével kezdtem és végül már 40 Db volt és a kis nyugdijunkból 30 e Ft költöttünk csak szénára havonta magunkra nem jutott annyi.
Értem én azt is hogy a maga céljai után akar menni, meg azt is hogy szegényednek az emberek és egyretöbben akarnak vagy fognak kecskét tartani.Fünyirónak nem jó mivel a kecske nem birka és a felépitésénél és egyéniségénél fogva nem szeret aföldrül legelni igazából akecske lombevő és ha tahati felmászik a fára és afüvet nem eszi inkább amagosabb kórós gyomokat.Az eméstörendszere is olyan hogy a celulózt is megtudja emészteni.Ismerem én a pest és pest környéki tartókat is De nekem az a véleményem hogy aki egy picit is szereti és tiszteli a kecskéit A rá szánlaja azt a pár ezer forintot hogy meglegyen a fülszáma mi vel ez a személyi igazolványa. Egy vérvételt nem tudsz megcsináltatni ENAR szám nélkül Elvileg a telephalyröl sem Viheted ki. Most az állat egészségügyi előirások olyan szigoruak hogy nem nagyon lehet bliccelni Pláne ha egy kiállitást akarsz szervezni.A maszek nyilvántartás jó de csak ugy ha annak is az Enar az alapja, Mivel igy a nem tözstenyészeteket a szórvány kecskéknek is ismerjük a termelési adatait.A Web oldal él csak e miatt a klubbvezetés váltás miatt leálltam a szerkesztésével http://tincses.gportal.hu/ meglehet nézno jó tanácsokat is szivesen fogadok.Én az alapitványt csak felvetettem mint alternativát. Tisztában vagyok a követelményekkel. Jobb mint egy tenyésztő szervezetet létrehozni.
A kecske állat egészségi állapotát nagyon nehéz felmérni. Nehezen honositható a kecske . Nem nagyon viseli el az eggyik tenyész területről a másikra telepitését.Egyetértek a közös szándékkal és az összefogással de minnélhamarább .

Előzmény

Válasz

Kedves András!
Valóban, őszintén mondom: egyáltalában nem tenyésztettem. Nem is akartam, mert a saját gidákat soha, senkinek oda nem adtam volna, s a területem eltartó képessége véges, no meg, mi van, ha bak lesz az Istenadta? Nálunk a kecske is családtagszámba menő állat, ami, persze, nem zárta ki, hogy egészséget, és hasznot hozzon, a tejével.
Nem tudom, hogy különben, csak gazdasági szempontból mennyire éri meg tartani, tenyészteni.
Tudom, hogy nem egyszerű egy új fajtát bejelenteni, hogy más a hivatalosan elismert fajta, s tenyészállat, de én mindig szerettem a magam feje után menni, a magam céljait szem előtt tartva... Úgy gondolom, a kecsketartásnak két célja lehet, s valószínű, e kettő a legtöbbször együtt van jelen : a haszon termelése, s az állat, a fajta szeretete.
Különféle állami juttatások, támogatások tekintetében, sajnos, elképzelhető, hogy szükséges az állatoknak a hivatalos papír. Egyebekben azonban úgy látom, nem. Az emberek jelentős része egyre szegényebb, nagy a drágaság, valószínűsíthető, hogy egyre többen fognak önellátásra berendezkedni, s ennek része lehet egy-két kecske. Mint régen, a háború után, ahogyan anyukám mesélte . Mint "fűnyíró" és kedvenc is egyre inkább felfigyelnek rá. Ez persze, a múltat és jövőt tekintve is az általam ismert, pesti, Pest környéki helyzet. Itt valóban az látszik, hogy míg az enyéim annak idején valóságos turisztikai látványosságnak számítottak, azóta bizony a közelben is több helyen találkoztam kecskével. Aki viszont ilyen félig hobbi tartó, az tuti, hogy nem a papírjait fogja az állatnak nézni, hanem azt, hogy mit tanácsolnak neki, kitől érdemes venni, hol egészséges az állomány, az, hogy milyen termelést várhat el tőle, s hogy mennyire szép maga az állat... ez adhat egy féle jó piacot, az egyéni hús és tej, sajttermelés mellett. Ennek, csakúgy mint az egyéni elkötelezettségnek a fajták, vagy a nemesítés iránt, megfelel a "maszek" nyilvántartás.
Sajnálom, hogy az a weboldal nem volt sikeres... Talán, nem nagyon ismerték még a lehetőséget?
A nagybani termelés, az, persze, egészen más... Ott nyilván elengedhetetlen a hivatalos szervezeti tagság.

Meglehet, nem engednék a hivatalos nyilvántartást egy új szervezetnek sem, pl a kutyásoknál, ugye, ebből, a törzskönyvezési jogból, a fajták kezeléséből évekig tartó pereskedés lett.

Én két alapítványnak vagyok jelenleg az elnöke, komoly statisztikákat kell készíteni, és szükség van könyvelőre is, egyszer az APEH-hoz is be kellett mennem... az alapítványi változások esetén miden esetben ügyintéző ügyvédre is szükség van... nem egyszerű, sajnos. De, ha lenne tagdíjfizető tagság, remélhető valami támogatás pl önkormányzattól, vagy pályázaton (de arra megint, pályázatírót érdemes megbízni) akkor célszerű megpróbálni.
Azért, valamilyen szinten, mégis, mi kecskések diktálunk... ha van egy szervezet, ahová sokan tartoznak, s ott nem szerencsés a rendszer, egységesen, pl a tagok aláírásával, érdemes változtatást kérni.
Ha összefogunk valamelyik művelődési házzal stb. rendezhetünk magunk is kiállítást, indíthatunk keverékek osztályát is...
A lényeg a közös szándék, és az összefogás!

Előzmény

Válasz

Kedves Éva
Nen vitatom a kesckézéssel eltöltött idődet de a tenyésztésben és a tenyésztési munkában nem nagyon vettlé rész. egy uj fajtát nem olyan egyszerü bejelenteni.
Igazából a salyát belsö nyilvántartási rendszer csk magunknak jelent valamit.DE AZ A KECSKE MÉG NEM LESZ TENYÉSZ ÁLLAT. Én készitek egy web oldwlt erre abelső nyilvántartásra de nem nagy volt a lelkesedés utánna.
A leg egyszerübb és egyelöre a leg jobb megoldás a jelenlegi tenyésztöszervezettel az eggyütmüködés.De a kötségek elég magassakÉn azárt gondoltam az alapitványra mivel enneka létrehozása talán a legolcsóbb ás itt lehet támogatókat todborozni. Az alapitvány finanszirozná azoknak a gazdéknak a költségeit akik válalják a tenyésztőszervezet álltal felállitött követelményeket.
Én évekig jártam a gazdákhoz látom a helyzetüket mondhatom hogy siralmas. Az 1-2 kecskés gazdák sokan vannak de ezeket nem is veszik nyilvántartásba.Most folyik az állat összeirás 5 prémes állat vagyis kecske vagy juh a minimum.Ha az ország kecse állományát felakarjuk mérni csakm azok az állatok számitanak amelyeknek a fülébe bevan tetoválva az enarszám. Na itt vannak problémák.A keverék Kecskének csak gazdasági értéke van.Én egy kiállitásra vittem gyönyörü f1 parlagi és bur keverék anyákat nagyon szépek és kb1.5 -2 literes tel hozzammal és kinevettek hogy mi ez. Egy időben nagyon forsziroztam a burrl való keresztezést.Csak vágóra engedték a kiskecskéket továbbtenyésztésre nem.

Előzmény

Válasz

Teljesmértékben egyetértek.
Teljesmértékben visszaesőben van a kecsketartás.A szórvány ban tartot kecskéket meg nem lehet fajtának bejelenteni.Az étkezési kulturánkban nem nagy a keresler a kecsketermékek utánMég a 2000 évek elején csak töllem adtam le husvétra punközsdre 200-200 gidát. Sorra szüntek meg a gazaságok. 2005 OMÉK-n még 96 tenyész állatot állitottunk ki. Innen rohamosan csökkent azállomány a kiállitásokról meg ne is beszéljünk. A másik dolog hogy az Állatenyésztési törvény és az ENar rendelet minden tartóra vinatkozik és ha ezt betartassák még többen felfogják számoli az állományt Pláne ha bevezetik az elektronikus jelölést (bendöpuffer)

Előzmény

Válasz

Az én véleményem némiben eltér. Ismerek embereket akik 10-15db kecskét tartanak, de eszük ágában sincs regisztráltatni azokat, a fellépö költségek és kötelezettségek miatt.
A másik dolog, hogy szerintem nincs feljövöben a kecsketartás legfeljebb stagnál vagy kismértékben csökken. Számtalan példát tudok arra nézve, hogy évekig való próbákozás után számolja fel az ember az állományát, mert nem tud fényt gyújtani az emberek agyában a kecske húsának, tejének fontosságáról, elönyeiröl. Valamelyik fórumtémában már írtam, hogy ezekre a termékekre adnak ki pénzt az emberek legutóljára. Nézzük csak meg, vannak mangalica,pulyka,liba fesztiválok, kecske, nyúl,birka pedig nincs. Az emberek többsége a kecske szó hallatáni elsö reakciója a pfúj ,a nem ennék belöle, büdös a teje. A kecskével az a baj, hogy nem épült be az étkezési szokásainkba úgy mint a pulyka, sertés, csirke. Kevesen vannak azok a felfedezök akik áhítják és értékelik az újat, vagy abban nöttek volna fel, hogy kéthetente kecskehúst fogyasztanak a vasárnapi családi ebédnél.
Összetartásról ne is beszéljünk abból kifolyólag, hogy alapvetö emberi tulajdonság a minek harcoljak más miatt ÉN.
Az 1-2db.-os tartás létezik viszont az is stagnál, mert az elsö kudarc után
/megdöglött a kiskecske, begyulladt a tögy,felfúvódott a jószág/ inkább nem tartanak semmit.
Ezeket a sorokat nem lehúzásnak, becsmérlésnek szántam hanem a tisztánlátás végett.
Aki szereti az állatokat nem fog csalódni a kecskében, de irgalmatlan nehéz lesz meggyözni erröl másokat, ezt a saját börömön tapasztaltam.

Kitartás mindenkinek. Üdv.

Előzmény

Válasz

A 20 év alatt, amióta kecskézek, és ehhez még hozzávehetjük azt az 5-öt, amíg a kívánt típusú kecskéből kerestem megvehetőt, szóval, az utóbbi 25-évben azt tapasztalom, hogy a hazai kecskézés feljövőben van. Ma sokkal többen tartanak kecskét, mint annakidején. Egyre többen érdeklődnek irántuk.
A tenyésztői szervezetek, klubok életéről, amennyit tudok - nem kecskés, más állatokról van szó, de mindjárt 3 féléről is, amire komoly rálátásom volt-van - ott mindig zűr van. Széthúzás, belviszály, hatalmi villongások, mire ment el a pénz, miért nem másra, stb...
Új alapítvány, egyesület, stb létrehozása pénz és munka, időigényes. Könyvelőt, s egyéb szakembereket kell fizetni, mert iszonyatos a bürokrácia.
Ha a szándék megvan, egyéni naplóvezetéssel, összefogással, megoldható az állomány egységesítése, az ideális tenyésztői munka. igaz, hogy ez nem lesz hivatalos, de az tényleg csak a támogatás szempontjából lehet lényeges. a legtöbben ma keverékeket tartanak,, s vagy olyan max 15-10 fős, de még inkább kisebb csapatban, vagy egyenesen csak 1-et, 2-t. Úgy látom, ezé a jövő. Házi gazdálkodás, néhány állata családi szükségletek kielégítésére. Itt sem számít a fajta, inkább a küllem. Tehát, akik komolyabban foglalkoznak a kecskézéssel, ha összefognak, kézben tudják tartani hivatalos szerveződés nélkül is a dolgokat. Szerencsére a kapcsolattartás a nettel, ma már könnyebb, ez is segíthet.

Cecilia említi a keverék kecskéket. Úgy gondolom, ha kialakult egy olyan keverék, amelyik jól felismerhető jegyeket hordoz, felfogható új fajtaként. Kár lenne "megsemmisíteni", de mindenképp érdemes külön kezelni. A világon mindenütt, minden tenyésztett állat esetében így működik, így alakulnak az új fajták.
Ráadásul, a jövőben erre valószínű egyre nagyobb igény is lesz, én úgy látom, a ház körüli tartás miatt, főként a kisebb termetű, a törpe fajtákkal történő keresztezésből származó egyedekre.

Válasz

Kedves Cecilia!
reméllem hogy te is törzstenyésztö vagy a gyönyörü jószágauddal.Hogy értsd én nem ameglévő rendszer ellen ágálokCsak ismerem akecskés társadalmat és azoknak az anyagi körülményeités nagyon kevesentudják az uj követelményeket megteremteni. És az egész ország kecse állományát az a 6 tenyésztö állománya határozzameg.A másik dolog azállattenyésztési törvény és az Enar rendelet mindenkire vonatkozik nem csak a törzstenyésztökre és az ellenőizetlen vagyis vad bak alkalmazás még jobban rontja a Magyarkecske tenyész értékét.

Előzmény

Válasz

Tavaly év vége felé lett a 6 törzstenyészet regisztrálva. Azt nem tudom pontosan, összesen hány parlagi anyakecske és bak lett beemelve. Még nincs lezárva, továbbra is lehet bevinni anyát is bakot is. Csak az őshonos támogatást nem lehet már igényelni, mert az a 2010 január 1-én regisztrált egyedekre igényelhető csak, illetve majd ezek szaporulatára (ami szintén maximalizálva van: az összes törzstenyészet összesen 100 gödölyét állíthat be az 5 év alatt).
Abban valószínű igazad lehet, hogy rengeteg kecskéről nincs információ. Nem csak "keverékek", de rengeteg fajtatiszta kecske van nyílvántartás nélkül. De szerintem kár is erőltetni, hogy a pár kecskét tartó gazdákat azzal b@sztatni, hogy jelöltessék állataikat, vegyenek törzsbakot. Aki tejet/tejterméket akar értékesíteni és/vagy támogatást igényelni, az úgyis kénytelen.

Előzmény

Válasz

Értelek én téged.Nem tudom honnan vetted a6 tenyészetet tavaj még 2 volt és 1 állithatott elő tenyész állatot. Annak örölök hogy már 6 tenyészet va de azok mennyi anyával és azijak csak 3 év mulva jutnak oda hogy tenyészállatot állitsanak elő . Az öshonosság még csak képbe van meg atámogatás is.Itt az alegnagyobb gond hogy az országban több száz de megkockáztatom hogy több ezer kecskéröl semmilyen információ nincs.

Válasz

András! A MAJUSZ és az MKSZ összeolvadása nem épp tegnapi történet. Én a régi felállást nem is ismerem, (akkor még nem kecskéztem komolyan). Lehet, hogy jobb volt - szebb volt, de valamiért csak szétesett. A juhosok ráhúzták a kecskékre azt, ami náluk eddig működött, így most legalább kézben van tartva.
Az őshonos támogatás hírére több magyar parlagi kecske tenyészet is "összeállt". Számszerint 6 db törzstenyészet van regisztrálva. Kérdés hogy ezek majd milyen minőségű állatokat állítanak elő, illetve, hogy meddig maradnak fent (csak amíg jár rá a támogatás vagy tovább?).
Amivel nem feltétlenül értek egyet, az az, hogy csak a tincsest (illetve a gatyást) ismerik el magyar parlaginak, holott létezik/létezett a rövidszőrű parlagi kecske is. Nyílván így akarják kiszűrni a nyugati rövidszőrű tejelő fajtákkal -szánen, alpesi, egyéb- átkeresztezett példányokat. Szvsz külön kellene választani a magyar parlagi tincsest és a rövidszőrű magyar parlagit és külön is tenyészteni. A gatyás-szoknyás kecskék a kettő keverékei, azokat már csak árutermelőként használnám, nem tenyészetném. Ez persze csak saját vélemény.

Válasz